Eme napló önmagam részére készült. Igyekszem minden nap örömöt, hálát találni és megfogalmazni mindazt. 🙂
Nem a mai naphoz tartozik, de megkell említenem egy pár nappal ez előtti momentumot: Szeretnék köszönetet mondani nőnap alkalmából édesapukámnak és páromnak a gyönyörű virágokért. Illetve tündéri kollegáimnak, akik minden hölgy dolgozót megleptek egy csokoládé szökőkúttal. Köszönjük- köszönjük! Minden nő nevében, nagyszerű hagyomány ez az ünnep is. Van egy nap az évben, amikor (ha esetleg elfelejtenéd) eszedbe kell, hogy jusson, hogy nő vagy és élnek körülötted nők. 😉
A szökőkútról pár szó: folyékony étcsokoládét öntöttek a gépezetbe. 2 órát volt felállítva az irodában. Mit ne mondjak, bőven elég volt a két óra… sőt. 🙂 Mondanom sem kell, hogy mikor a srác elvitte a kalória bombát, már mindannyian kivétel nélkül rosszul voltunk. Nem csak a megevett mennyiségtől, de az egész irodát belengte az édes csoki illat. Aminek az első 20 percben örültünk, aztán kezdett eltelíteni bennünket. Remek ötlet nőnapra, névnapra, szülinapra, esküvőre… szinte bárhova. Meg is született köztünk az ötlet, hogy bekell szereznünk otthonre egy csoki fondut. 😉 Halkan jegyezném meg, hogy tudnék örülni neki. Mikor elvitték a gépet és a hozzá tartozó, megmaradt mártogatósokat (marcipán golyó, aszalt gyümölcsök, nyers gyümölcsök, Hupikéktörpikék formájú pillecukor, piskóta tallér) egyik szemünk sírt, a másik pedig örült… nem kell részleteznem, hogy miért.
Mai napra köszönetet mondok szintén egy kollegának, amiért több nap szenvedés után megcsinálta az új számítógépemet.
És nem maradhat el csodálatos kollegina, Évi, akitől reggel isteni finom reggeli szendvicset kaptam egy Balaton szelettel megspékelve. 🙂
Ma este szerelmemmel mozit terveztünk… Holnap reggel beszámolok róla. 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: